Mik azok a gerincimplantátumok?

A gerincimplantátumok olyan orvostechnikai eszközök, amelyeket gerinc rendellenességek, például sérvített korongok, gerinc stenosis és skoliozis kezelésére használnak. Ezeket az eszközöket általában biokompatibilis anyagokból, például titánból vagy peekből (polietereton) készítik, és úgy tervezték, hogy műtéten beültetjék a gerincbe a sérült vagy beteg szerkezetek stabilizálása vagy cseréje érdekében.

A gerinc implantátumok néhány általános típusa a következők:

Pedsicle csavarok: Ezeket a csavarokat a fémrudak rögzítésére használják a gerinchez és a gerincoszlop stabilitásához.

Rúdok: A fémrudakat a pedikális csavarok vagy más gerincimplantátumok csatlakoztatására használják, hogy további támasztékot és stabilitást biztosítsanak a gerinchez.

Interbody ketrecek: Ezek olyan eszközök, amelyeket két csigolya közé helyeznek be, hogy fenntartsák a gerinc normál magasságát és görbületét, valamint hogy támogassák a támogatást és a stabilitást.

Mesterséges lemezek: Ezek olyan eszközök, amelyeket a gerinc sérült vagy beteg intervertebrális korongjainak cseréjére használnak.

Lemezek és csavarok: Ezeket a gerinc elülső (elülső) részének stabilitásának és támogatásához használják.

A gerincimplantátumok anyagai

A gerincimplantátumok különféle anyagokból készülhetnek, ideértve a következőket is:

Titán: A titán egy könnyű és erős fém, amelyet általában a gerincimplantátumokban használnak. Biokompatibilis, ami azt jelenti, hogy kevésbé valószínű, hogy a testben nemkívánatos reakciót okoz.

Rozsdamentes acél: A rozsdamentes acél egy erős és tartós fém, amelyet általában gerincimplantátumokban is használnak. Olcsóbb, mint a titán, de nem olyan biokompatibilis.

Kobalt-króm: A kobalt-króm egy fémötvözet, amelyet gerincimplantátumokban is használnak. Erős és korrózióálló, de nem olyan biokompatibilis, mint a titán.

Poletheretereton (PEEK): A PEEK egy olyan műanyag típusa, amelyet gyakran használnak az Interbody ketrecekben. Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a csontok, és elősegítheti a csontok növekedését.

Szénszál: A szénszál egy könnyű és erős anyag, amelyet néha gerincimplantátumokban használnak. Ez biokompatibilis is.

Az implantátum anyagának megválasztása számos tényezőtől függ, beleértve a beteg specifikus igényeit, az implantátum elhelyezkedését a gerincben, valamint a sebész tapasztalatait és preferenciáját. Fontos, hogy az egyes implantátum anyagok potenciális kockázatait és előnyeit egy képesített gerincsebésznel megvitassuk, mielőtt a műtéten átadnánk.

Hogyan lehet kiválasztani a gerincimplantátumokat műtétekhez?

A gerincimplantátumok műtétekhez történő megválasztása számos tényezőtől függ, beleértve:

Beteg tényezők: A beteg életkora, általános egészsége, kórtörténete és a csontsűrűség befolyásolhatja a gerincimplantátum megválasztását. Egyes implantátumok nem megfelelőek bizonyos egészségi állapotú betegek számára, vagy gyenge csontokkal rendelkeznek.

Gerinfeltétel: A gerinc specifikus állapota, például a sérülés vagy a deformáció elhelyezkedése és súlyossága befolyásolhatja az implantátum megválasztását. Például különböző implantátumok használhatók a gerinc fúziójához, szemben a gerinc dekompressziós műtéttel.

Sebész tapasztalata: A sebész tapasztalata és preferenciája szintén szerepet játszhat az implantátum megválasztásában. Egyes sebészeknek több tapasztalata lehet bizonyos típusú implantátumokkal, és inkább a betegeik számára használhatja őket.

Implantátum anyag: Az implantátum anyagának megválasztását szintén figyelembe kell venni, mivel a különböző anyagok eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, és bizonyos betegek vagy állapotok számára megfelelőbbek lehetnek.

Kockázatok és előnyök: Az egyes típusú implantátumok típusainak lehetséges kockázatait és előnyeit meg kell vitatni a beteggel, ideértve az implantátum kudarcának vagy szövődményeinek kockázatát, a hosszú távú szövődmények lehetőségét és a sikeres gyógyulás valószínűségét.

Hogyan telepítik az orvosok gerincimplantátumot?

A gerincimplantátum telepítésének pontos eljárása az implantátum típusától és a kezelendő konkrét állapottól függ, de általában az eljárásban részt vevő lépések a következők:

Anesztézia: A beteg általános érzéstelenítést kap annak biztosítása érdekében, hogy az eljárás során eszméletlen és fájdalommentes.

Bemetszés: A sebész bemetszést végez a bőrbe és az izomba a gerinc érintett területén.

A gerinc előkészítése: A sebész eltávolítja a sérült vagy beteg szöveteket a gerincből, például sérvített korongokat vagy csontszpurumokat, és előkészíti a területet az implantátumra.

Az implantátum elhelyezése: A sebész ezután az implantátumot a gerinc előkészített területére helyezi. Ez magában foglalhatja csavarokat, rudakat, ketreceket vagy más típusú implantátumokat.

Az implantátum rögzítése: Amint az implantátum a helyén van, a sebész csavarok, huzalok vagy más eszközök segítségével rögzíti a gerinchez.

Bezárás: A sebész ezután varratokkal vagy kapcsokkal bezárja a bemetszést, és kötést vagy öltözködést alkalmaz.

Meghajtás: A beteget több órán keresztül megfigyeljük a helyreállítási területen, és szükség esetén fájdalomcsillapítást vagy más támogató ellátást kaphat.

Az eljárás után a betegnek rehabilitációs programot kell követnie, hogy segítse a gerinc mobilitásának és erejének helyreállítását. Az adott program az implantátum típusától és a beteg egyéni igényeitől és állapotától függ.

Ki részesülhet a gerincimplantátumokból?

A gerincimplantátumokat általában olyan betegeknél használják, akik olyan állapotoktól szenvednek, amelyek fájdalmat, gyengeséget vagy instabilitást okoznak a gerincben. A gerincimplantátumokból származó néhány feltétel a következők:

1. Degeneratív korongbetegség

2.

3. gerinc stenosis

4. Spondylolisthesis

5. gerinctörések

6. skoliozis

7. gerincdaganatok

A gerincimplantátumokat gyakran használják, ha a nem műtéti kezeléseket, például a fizikoterápiát, a gyógyszeres kezelés vagy a gerincinjekciók nem nyújtottak enyhülést. A gerincimplantátumok használatáról szóló döntést általában egy gerinc -szakember, például egy ortopéd sebész vagy idegsebész hozza meg, aki értékeli a beteg állapotát és ajánlja a legmegfelelőbb kezelési tervet.