Mik azok a gerincimplantátumok?
A gerincimplantátumok olyan orvosi eszközök, amelyeket olyan gerincbetegségek kezelésére használnak, mint a porckorongsérv, a gerincszűkület és a gerincferdülés. Ezek az eszközök jellemzően biokompatibilis anyagokból, például titánból vagy PEEK-ből (poliéter-éter-keton) készülnek, és műtéti úton a gerincbe ültethetők a sérült vagy beteg struktúrák stabilizálása vagy pótlása érdekében.
A gerincimplantátumok néhány gyakori típusa:
Kocsánycsavarok: Ezeket a csavarokat fémrudak gerinchez rögzítésére és a gerincoszlop stabilitására használják.
Rudak: A fémrudak a lábfejcsavarok vagy más gerincimplantátumok csatlakoztatására szolgálnak, hogy további támogatást és stabilitást biztosítsanak a gerincnek.
Testközi ketrecek: Ezek olyan eszközök, amelyeket két csigolya közé helyeznek, hogy fenntartsák a gerinc normál magasságát és görbületét, valamint tartást és stabilitást biztosítsanak.
Mesterséges porckorongok: Ezek olyan eszközök, amelyek a gerinc sérült vagy megbetegedett csigolyaközi lemezeinek pótlására szolgálnak.
Lemezek és csavarok: Ezeket a gerinc elülső (elülső) részének stabilitásának és támogatásának biztosítására használják.
A gerincimplantátumok anyagai
A gerincimplantátumok különféle anyagokból készülhetnek, többek között:
Titán: A titán egy könnyű és erős fém, amelyet általában gerincimplantátumokban használnak. Biokompatibilis, ami azt jelenti, hogy kevésbé valószínű, hogy káros reakciót vált ki a szervezetben.
Rozsdamentes acél: A rozsdamentes acél erős és tartós fém, amelyet gyakran használnak gerincimplantátumokhoz is. Olcsóbb, mint a titán, de nem annyira biokompatibilis.
Kobalt-króm: A kobalt-króm egy fémötvözet, amelyet gerincimplantátumokban is használnak. Erős és korrózióálló, de nem annyira biokompatibilis, mint a titán.
Poliéter-éterketon (PEEK): A PEEK egyfajta műanyag, amelyet gyakran használnak a testközi ketrecekben. A csonthoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, és elősegítheti a csontok növekedését.
Szénszál: A szénszál egy könnyű és erős anyag, amelyet néha gerincimplantátumokhoz használnak. Biokompatibilis is.
Az implantátum anyagának megválasztása számos tényezőtől függ, beleértve a páciens speciális igényeit, az implantátum elhelyezkedését a gerincben, valamint a sebész tapasztalatait és preferenciáit. Fontos, hogy a műtét előtt megbeszéljük az egyes implantátumok lehetséges kockázatait és előnyeit egy szakképzett gerincsebésszel.
Hogyan válasszunk gerinc implantátumot műtétekhez?
A műtéti gerincimplantátumok kiválasztása számos tényezőtől függ, többek között:
Betegtényezők: A páciens életkora, általános egészségi állapota, kórtörténete és csontsűrűsége befolyásolhatja a gerincimplantátum kiválasztását. Előfordulhat, hogy egyes implantátumok nem alkalmasak bizonyos egészségi állapotú vagy gyenge csontozatú betegek számára.
Gerinc állapota: A gerinc speciális állapota, például a károsodás vagy deformitás helye és súlyossága befolyásolhatja az implantátum kiválasztását. Például különböző implantátumok használhatók gerincfúziós és gerincdekompressziós műtéthez.
Sebész tapasztalata: A sebész tapasztalata és preferenciája is szerepet játszhat az implantátum kiválasztásában. Egyes sebészek több tapasztalattal rendelkezhetnek bizonyos típusú implantátumokkal kapcsolatban, és szívesebben alkalmazzák azokat betegeik számára.
Implantációs anyag: Az implantátum anyagának megválasztását is meg kell fontolni, mivel a különböző anyagok eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, és alkalmasabbak lehetnek bizonyos betegekre vagy állapotokra.
Kockázatok és előnyök: Az egyes implantátumtípusok lehetséges kockázatait és előnyeit meg kell beszélni a pácienssel, beleértve az implantátum meghibásodásának vagy szövődményeinek kockázatát, a hosszú távú szövődmények lehetőségét és a sikeres gyógyulás valószínűségét.
Hogyan szerelik be az orvosok a gerincimplantátumot?
A gerincimplantátum behelyezésének pontos eljárása az implantátum típusától és a kezelt állapottól függ, de általában az eljárás lépései a következők:
Érzéstelenítés: A pácienst általános érzéstelenítésben részesítik annak biztosítására, hogy az eljárás során eszméletlen és fájdalommentes legyen.
Bemetszés: A sebész bemetszést végez a bőrön és az izomzaton a gerinc érintett területén.
A gerinc előkészítése: A sebész eltávolítja a gerincből a sérült vagy beteg szöveteket, például porckorongsérvet vagy csontsarkantyúkat, és előkészíti a területet az implantációhoz.
Az implantátum behelyezése: A sebész ezután behelyezi az implantátumot a gerinc előkészített területére. Ez magában foglalhat csavarokat, rudakat, ketreceket vagy más típusú implantátumokat.
Az implantátum rögzítése: Miután az implantátum a helyére került, a sebész csavarokkal, vezetékekkel vagy egyéb eszközökkel rögzíti a gerinchez.
Zárás: A sebész ezután varratokkal vagy kapcsokkal lezárja a bemetszést, és kötést vagy kötszert alkalmaz.
Felépülés: A beteget több órán át a gyógyulási területen figyelik, és szükség szerint fájdalomcsillapítót vagy egyéb támogató kezelést kaphat.
Az eljárás után a páciensnek rehabilitációs programot kell követnie, amely segít helyreállítani a gerinc mobilitását és erejét. A konkrét program az implantátum típusától és a páciens egyéni szükségleteitől és állapotától függ.
Kinek előnyös a gerincimplantátum?
A gerincimplantátumokat jellemzően olyan betegeknél alkalmazzák, akik olyan állapotokban szenvednek, amelyek fájdalmat, gyengeséget vagy instabilitást okoznak a gerincben. Néhány olyan állapot, amelyek előnyösek lehetnek a gerincimplantátumokból, a következők:
1. Degeneratív porckorong betegség
2. Porckorongsérv vagy kidudorodó porckorong
3. Gerincszűkület
4. Spondylolisthesis
5. Gerinctörések
6. Gerincferdülés
7. Gerincdaganatok
A gerincimplantátumokat gyakran alkalmazzák, ha a nem sebészeti kezelések, például a fizikoterápia, a gyógyszeres kezelés vagy a gerincinjekciók nem hoznak enyhülést. A gerincimplantátumok alkalmazására vonatkozó döntést jellemzően gerincspecialista, például ortopéd sebész vagy idegsebész hozza meg, aki értékeli a páciens állapotát, és javaslatot tesz a legmegfelelőbb kezelési tervre.
