6100-08
Czmeditech
orvosi rozsdamentes acél
CE/ISO: 9001/ISO13485
FedEx. Dhl.tnt.ems.etc
Elérhetőség: | |
---|---|
Mennyiség: | |
Termékleírás
A törés rögzítésének alapvető célja a törött csont stabilizálása, a sérült csont gyors gyógyulásának lehetővé tétele, valamint a sérült végtagok korai mobilitásának és teljes funkciójának visszatérése.
A külső rögzítés egy olyan módszer, amelynek célja a súlyosan törött csontok gyógyításának elősegítése. Az ilyen típusú ortopédiai kezelés magában foglalja a törés rögzítését egy speciális eszközzel, amelyet rögzítőnek neveznek, amely a testen kívül esik. Különleges csontos csavarok (általánosan úgynevezett csapok) felhasználásával, amelyek áthaladnak a bőrön és az izomon, a rögzítőt a sérült csonthoz kötik, hogy a gyógyuláskor megfelelő igazításban tartsák.
Külső rögzítőberendezés használható a törött csontok stabilizálására és az igazításra való megőrzésére. Az eszközt külsőleg beállíthatják annak biztosítása érdekében, hogy a csontok optimális helyzetben maradjanak a gyógyulási folyamat során. Ezt az eszközt általában gyermekeknél használják, és amikor a törés feletti bőr megsérült.
A külső rögzítők három alapvető típusa létezik: a standard Uniplanar rögzítő, a gyűrűs rögzítő és a hibrid fixátor.
A belső rögzítéshez használt számos eszköz nagyjából néhány fő kategóriába sorolható: vezetékek, csapok és csavarok, lemezek, valamint intrameduláris körmök vagy rudak.
A kapcsokat és bilincseket alkalmanként használják osteotomia vagy törés rögzítésére. Az autogén csont graftokat, allograftokat és a csontok graft helyettesítőket gyakran használják a különféle okok csonthibáinak kezelésére. A fertőzött törések, valamint a csontfertőzések kezelésére gyakran használnak antibiotikum gyöngyöket.
Meghatározás
Illeszkedő csontcsavar : φ5*110 mm 4 db
Illesztő műszerek : 3 mm -es hexaskulcs, 5 mm -es hexaskulcs, 6 mm -es csavarhúzó
Jellemzők és előnyök
Blog
A könyök törései és diszlokációi gyakori ortopédiai sérülések, amelyek gyakran esések, sportkárosodások vagy gépjármű -balesetek okoztak. Ezeknek a sérüléseknek a kezelése kihívást jelenthet, és gondos kezelést igényel a szövődmények megelőzése és a funkció visszaállítása érdekében. Az összetett könyöktörések egyik kezelési lehetősége a könyökfragmentum külső rögzítő használata. Ebben a cikkben megvizsgáljuk az eszköz indikációit, elhelyezését, gondozását és lehetséges szövődményeit.
A könyökfragmentum külső rögzítője egy olyan külső rögzítőberendezés, amelyet a könyökízület törése vagy diszlokációjának stabilizálására használnak. Pinokból vagy csavarokból áll, amelyeket a törés helye fölött és alatt a csontba helyeznek, és egy kerethez kötve, amely a csontreszélyeket tartja a helyén. Az eszköz lehetővé teszi a törés csökkentésének finomhangolását, stabil rögzítést biztosítva, miközben lehetővé teszi az ízület bizonyos tartományát.
A könyökfragmentum külső rögzítője jelezhető a komplex könyöktörések vagy diszlokációk kezelésére, ideértve a következőket is:
Elrontott törések (több töredék törések)
Az ízületi felületet érintő törések
Törések csontvesztéssel vagy rossz csontminőséggel
A lágy szöveti sérülésekkel kapcsolatos törések
A kapcsolódó törések diszlokációi
A könyökfragmentum külső rögzítője számos előnyt kínál az összetett könyöktörések egyéb kezelési lehetőségeivel szemben, ideértve:
Képesség a töréscsökkentés finomhangolásának elérésére és a gyógyulás során történő csökkentés fenntartására
A lágyszöveti boríték és a vérellátás megőrzése, a gyógyulás elősegítése
Korai mozgósítás és rehabilitáció, az ízületi merevség és az izom atrófia minimalizálása
Csökkent a fertőzés kockázata a belső rögzítőberendezésekhez képest
Szükség esetén egy másik rögzítési módszerre való átalakulás lehetősége
A könyökfragmentum külső rögzítője elhelyezése előtt a beteg általános egészségének, kórtörténetének és a sérülés jellegének alapos értékelése szükséges. Az olyan képalkotó vizsgálatok, mint a röntgen, a CT szkennelés vagy az MRI, felhasználhatók a törés vagy a diszlokáció mértékének felmérésére és az eszköz elhelyezésének megtervezésére. Vérvizsgálatot lehet végezni a beteg általános egészségének és érzéstelenítésének képességének értékelésére.
A könyökfragmens külső rögzítőjének elhelyezését általában általános érzéstelenítés alatt hajtják végre egy műtőben. Az eljárás magában foglalja a csonton lévő kis bemetszés elvégzését, ahol a csapok vagy csavarok behelyezik. A csapokat vagy csavarokat ezután a törés helye fölött és alatt a csontba helyezzük, és egy kerethez csatlakoztatják, amely a csontfragmenseket tartja a helyén.
Az eszközt úgy állítják be, hogy elérjék a töréshelyen a kívánt kompressziós vagy zavaró tényezőket, és a készülék rendszeres megfigyelésére és beállítására van szükség a csontfragmensek megfelelő gyógyításának és igazításának biztosítása érdekében.
A könyökfragmentum külső rögzítője megfelelő gondozása és fenntartása elengedhetetlen a szövődmények, például a PIN -kódfertőzések vagy az eszköz meghibásodásának megelőzéséhez. A betegeket általában arra utasítják, hogyan kell tisztítani és öltözni a PIN -helyeket, és azt javasoljuk, hogy kerüljék az eszköz vízbe merítését.
Az ortopéd sebésznél rendszeres nyomon követési találkozókra szükség van a gyógyulás figyelésére és az eszköz szükség szerint beállítására.
A könyökfragmentumú külső rögzítőkkel kapcsolatos szövődmények között szerepelhet:
Csapos fertőzés
Eszköz meghibásodása vagy a csapok/csavarok meglazítása
Az igazítás elvesztése vagy a csontfragmens stabilitásának csökkentése
Közös merevség vagy kontraktúrák
Izom atrófia vagy gyengeség
Fájdalom vagy kellemetlenség a tűhelyeknél
A könyökfragmentum külső rögzítőjével kapcsolatos szövődmények azonnali kezelése elengedhetetlen a további szövődmények megelőzéséhez és a gyógyulás elősegítéséhez. A PIN -kódfertőzések orális vagy intravénás antibiotikumokkal kezelhetők, és súlyos esetekben szükség lehet a készülék eltávolítására. Az eszköz meghibásodása, vagy a csapok vagy csavarok meglazulása revíziós műtétet igényelhet a törés helyének stabilizálása érdekében.
A korai rehabilitáció és a mozgási gyakorlatok tartománya elengedhetetlen a funkcionális helyreállítás maximalizálásához, valamint az ízületi merevség vagy kontraktúrák megelőzéséhez. A fizikoterápia és a foglalkozási terápia gyakran szükséges ahhoz, hogy segítsék a betegeket az érintett kar erősségének és mobilitásának visszanyerésében.
Az ortopéd sebésznél rendszeres nyomon követési találkozókra szükség van a gyógyulás figyelésére és az eszköz szükség szerint beállítására. Röntgen vagy más képalkotó vizsgálatok elvégezhetők a csontok gyógyulásának felmérésére és a csontfragmensek megfelelő igazításának biztosítására.
A könyökfragmentum külső rögzítők értékes kezelési lehetőséget kínálnak a komplex könyöktörések és diszlokációk számára. Az eszköz lehetővé teszi a töréscsökkentés és a korai mozgósítás finomhangolását, elősegíti a gyógyulást és a funkcionális helyreállítást. A készülék megfelelő gondozása és karbantartása nélkülözhetetlen a szövődmények megelőzéséhez, és az eredmények optimalizálásához felmerülő szövődmények azonnali kezelése szükséges.
Meddig marad a könyökfragmentum külső rögzítője a helyén?
Az eszköz időtartama a sérülés jellegétől és a gyógyulási folyamattól függ. Több héttől több hónap elteltével eltávolítható, a sebész gyógyulási értékelésétől függően.
Használható -e egy könyökfragmentum külső rögzítője minden típusú könyöktöréshez?
Nem, az eszközt elsősorban komplex törésekhez vagy többszörös fragmentumokkal vagy csontvesztéssel rendelkező diszlokációkra jelzik.
Korlátozza -e a könyökfragmentum külső rögzítője az ízületi mobilitást?
Az eszköz lehetővé teszi a mozgás bizonyos tartományát az ízületben, és beállítható, hogy a gyógyulás előrehaladtával nagyobb mozgást lehessen lehetővé tenni.
Milyen kockázatok kapcsolódnak a könyökfragmentum külső rögzítőhöz?
A kockázatok közé tartozik a PIN -kódfertőzések, az eszközhibák vagy a meglazulás, az igazítás elvesztése vagy a csontfragmens stabilitásának csökkentése, az ízületi merevség, az izom atrófiája vagy a gyengeség, valamint a fájdalom vagy kellemetlenség a tűhelyeknél.
Szükség van -e a fizikoterápia a könyökfragmentum külső rögzítővel történő kezelés után?
Igen, a fizikoterápia és a foglalkozási terápia gyakran szükséges ahhoz, hogy segítsék a betegeket az erõ és a mobilitás visszanyerésében az érintett karban.