Termékleírás
A külső fixátorok 'kármentesítést' érhetnek el súlyos lágyszöveti sérülésekkel járó törések esetén, és számos törés végleges kezelését is szolgálják. A csontfertőzés a külső rögzítők használatának elsődleges indikációja. Ezenkívül használhatók deformitás korrekcióra és csontszállításra.
Ez a sorozat 3,5/4,5 mm-es nyolclemezt, csúszó reteszelő lemezeket és csípőlemezeket tartalmaz, amelyeket a gyermekkori csontnövekedéshez terveztek. Stabil epifízis vezetést és törésrögzítést biztosítanak, különböző életkorú gyermekek elhelyezésére.
Az 1.5S/2.0S/2.4S/2.7S sorozat T-alakú, Y-alakú, L-alakú, Condylar- és rekonstrukciós lemezeket tartalmaz, amelyek ideálisak a kéz és a láb kis csonttöréseihez, precíz zárást és alacsony profilú kialakítást kínálnak.
Ebbe a kategóriába tartoznak az anatómiai formájú kulcscsont-, lapocka- és disztális radius/ulnáris lemezek, amelyek lehetővé teszik a többszögű csavarrögzítést az optimális ízületi stabilitás érdekében.
A komplex alsó végtagtörésekhez tervezett rendszer proximális/distalis sípcsontlemezeket, femorális lemezeket és calcanealis lemezeket tartalmaz, biztosítva az erős rögzítést és a biomechanikai kompatibilitást.
Ez a sorozat medencelemezeket, borda-rekonstrukciós lemezeket és szegycsontlemezeket tartalmaz a súlyos trauma és a mellkas stabilizálására.
A külső rögzítés jellemzően csak kis bemetszésekből vagy perkután tűszúrásból áll, minimális károsodást okozva a lágy szövetekben, a csonthártyában és a törés helye körüli vérellátásban, ami elősegíti a csontok gyógyulását.
Különösen alkalmas súlyos nyílt törések, fertőzött törések vagy jelentős lágyrészkárosodással járó törések esetén, mivel ezek a körülmények nem ideálisak nagy belső implantátumok sebbel történő elhelyezéséhez.
Mivel a keret külső, kiváló hozzáférést biztosít a későbbi sebkezeléshez, sebtisztításhoz, bőrátültetéshez vagy lebenyműtéthez, anélkül, hogy veszélyeztetné a törés stabilitását.
A műtét után az orvos finoman módosíthatja a töredékek helyzetét, beállítását és hosszát a külső keret összekötő rúdjainak és ízületeinek manipulálásával az ideálisabb csökkentés érdekében.
1. eset
Termék sorozat
Blog
A csuklóízület az emberi test nélkülözhetetlen alkotóeleme, mivel sokféle mozgást tesz lehetővé, és különféle feladatok elvégzését teszi lehetővé. Sérülés vagy betegség következtében azonban a csuklóízület instabillá válhat, ami fájdalomhoz és működési zavarokhoz vezethet. Ilyen esetekben szükség lehet egy csuklóízületi külső rögzítőre, amely stabilizálja és alátámasztja az ízületet a gyógyulási folyamat során. Ebben a cikkben a csuklóízületi külső rögzítőről, annak összetevőiről, indikációiról, a műtéti technikáról, a műtét utáni ellátásról és a lehetséges szövődményekről lesz szó.
A csuklóízület külső rögzítője egy olyan eszköz, amelyet a csuklóízület stabilizálására használnak a sérülést vagy műtétet követő gyógyulási folyamat során. Általában a csuklóízület összetett törései, elmozdulásai vagy szalagsérülései esetén alkalmazzák. A külső rögzítőt a bőrön kívül helyezik el, és csapokkal vagy huzalokkal rögzítik a csontokhoz, amelyeket a bőrön keresztül a csontba helyeznek.
Mielőtt a csuklóízület külső rögzítőjéről beszélnénk, fontos megérteni a csuklóízület anatómiáját. A csuklóízület egy összetett ízület, amely nyolc kis csontból, úgynevezett kéztőcsontból áll, amelyek két sorban helyezkednek el. A kéztőcsontok az alkar sugár- és ulnacsontjaihoz kapcsolódnak, és a csuklóízületet alkotják.
A csuklóízület sokféle mozgást tesz lehetővé, beleértve a hajlítást, nyújtást, elrablást, addukciót és forgatást. Az ízületet körülvevő szalagok, inak és izmok stabilizálják.
A csuklóízület külső rögzítője egy olyan eszköz, amelyet sérülés vagy műtét után a csuklóízület stabilizálására használnak. A készülék két fő részből áll: a keretből és a csapokból vagy vezetékekből. A keretet csapokkal vagy huzalokkal rögzítik a csontokhoz, amelyeket a bőrön keresztül a csontba helyeznek. A keret ezután úgy van beállítva, hogy a helyükön tartsa a csontokat és lehetővé tegye a csuklóízület megfelelő gyógyulását.
A csuklóízület külső rögzítő elemei közé tartozik a keret és a csapok vagy vezetékek. A keret általában fémből készül, és a csuklóízület köré illeszkedik. Csapokkal vagy huzalokkal rögzítik a csontokhoz, amelyeket a bőrön keresztül a csontba helyeznek. A csapok vagy vezetékek bilincsekkel vagy csavarokkal csatlakoznak a kerethez, amelyek lehetővé teszik a keret szükség szerinti beállítását.
A csuklóízület külső rögzítője számos sérülés vagy állapot esetén javasolt, beleértve:
A csuklóízület összetett törései
A csuklóízület diszlokációi
A csuklóízület ínszalagos sérülései
A csuklóízületi törések nem egyesülése
Csuklóízületi törések malunionja
A csuklóízület fertőzései
A csuklóízület külső rögzítésének műtéti technikája a következő lépéseket tartalmazza:
Érzéstelenítés: A beteg általános vagy regionális érzéstelenítésben részesül.
A csapok vagy huzalok elhelyezése: A csapokat vagy huzalokat a bőrön keresztül fúróval vagy speciális szerszámmal kell behelyezni a csontba. A csapok vagy vezetékek száma és elhelyezése a sérülés természetétől és helyétől függ.
A keret rögzítése: A keretet bilincsekkel vagy csavarokkal rögzítik a csapokhoz vagy huzalokhoz, és szükség szerint állítják be a keretet, hogy biztosítsák a csontok megfelelő beállítását.
Műtét utáni képalkotás: Röntgenfelvételek vagy egyéb képalkotó vizsgálatok végezhetők a fixátor megfelelő elhelyezésének megerősítésére.
A műtét után a betegnek szoros megfigyelésre és utókezelésre lesz szüksége a csuklóízület megfelelő gyógyulása érdekében. Általában a következő posztoperatív kezelési intézkedések javasoltak:
Fájdalomcsillapítás: A betegnek fájdalomcsillapítót írnak fel a gyógyulási folyamat során fellépő kellemetlenségek kezelésére.
A tűk vagy vezetékek gondozása: A tűket vagy vezetékeket rendszeresen meg kell tisztítani és fel kell öltöztetni a fertőzés megelőzése érdekében.
Fizikoterápia: A páciensnek fizikoterápiára lehet szüksége, hogy visszanyerje erejét és mozgékonyságát a csuklóízületben.
Nyomon követési időpontok: A páciensnek rendszeres utóellenőrzéseken kell részt vennie a sebészénél, hogy figyelemmel kísérje a gyógyulási folyamatot, és elvégezze a fixátor szükséges beállításait.
Mint minden sebészeti beavatkozás, a csuklóízület külső rögzítése bizonyos kockázatokkal és lehetséges szövődményekkel jár, beleértve:
Fertőzés a tű vagy a vezeték helyén
Az idegek vagy az erek károsodása
A csontok rossz elrendezése
Késleltetett gyógyulás vagy a csontok nem egyesülnek
Fájdalom vagy kellemetlen érzés
Korlátozott mozgástartomány
A csuklóízület külső rögzítője hatékony eszköz a csuklóízület stabilizálására és támogatására a sérülést vagy műtétet követő gyógyulási folyamat során. Ez egy viszonylag egyszerű eljárás, amely általános vagy regionális érzéstelenítésben is elvégezhető. Mindazonáltal, mint minden sebészeti beavatkozásnak, ennek is vannak kockázatai és lehetséges szövődményei, amelyeket a műtét előtt meg kell beszélni a sebészével.
Mennyi ideig marad a helyén a csuklóízület külső rögzítője?
Az az időtartam, ameddig a csuklóízület külső rögzítője a helyén marad, a sérülés természetétől és súlyosságától függ. Egyes esetekben a rögzítőre csak néhány hétig, más esetekben több hónapig is szükség lehet.
Fájdalmas a csuklóízület külső rögzítője?
A csapok vagy vezetékek elhelyezése kellemetlen érzést vagy fájdalmat okozhat, de ez fájdalomcsillapítókkal kezelhető. Ha a rögzítő a helyére került, nem okozhat jelentős fájdalmat vagy kellemetlenséget.
Továbbra is használhatom a kezem csuklóízületi külső rögzítővel?
A fixátor korlátozhatja a csuklóízület mozgási tartományát, de a legtöbb beteg képes használni a kezét és az ujjait az alapvető feladatokhoz a gyógyulási folyamat során.
Szükségem lesz-e fizikoterápiára a csuklóízület külső rögzítője után?
A legtöbb betegnek valamilyen fizikoterápiára lesz szüksége ahhoz, hogy a rögzítő eltávolítását követően visszanyerje erejét és mozgékonyságát a csuklóízületben.
Mennyi ideig tart felépülni a csuklóízület külső rögzítése után?
A csuklóízület külső rögzítése utáni felépülés időtartama a sérülés természetétől és súlyosságától, valamint az egyén általános egészségi állapotától és gyógyulási képességétől függ. Általában a legtöbb betegnek több hétre vagy hónapra van szüksége a teljes gyógyuláshoz.