Bokaízületi külső rögzítő

Bokaízületi külső rögzítő: Átfogó útmutató

A bokatörések gyakori sérülések, amelyek jelentős fogyatékosságot és fájdalmat okozhatnak. Míg a nem elmozdult vagy minimálisan elmozdult törések konzervatív módon kezelhetők, az elmozdult törések gyakran sebészeti beavatkozást igényelnek. A bokaízület külső rögzítői az egyik elérhető lehetőség az elmozdult bokatörések kezelésére. Ennek a cikknek a célja, hogy átfogó útmutatót nyújtson a bokaízületi külső rögzítőkhöz, beleértve azok indikációit, műtéti technikáját, kimenetelét és lehetséges szövődményeit.

Mi az a bokaízületi külső rögzítő?

A bokaízület külső rögzítője egy külső eszköz, amelyet a bokatörések stabilizálására használnak. Az eszköz fémcsapokból vagy huzalokból áll, amelyeket a bőrön keresztül és a csontba helyeznek be, amelyeket azután a bokaízületet körülvevő kerethez csatlakoztatnak. A keret bilincsekkel van rögzítve a csonthoz, a csapok vagy huzalok pedig meg vannak feszítve, hogy stabilitást biztosítsanak a törés helyén.

A bokaízület külső rögzítőinek javallatai

A bokaízület külső rögzítői a bokatörések széles körére javaltak, beleértve az intraartikuláris töréseket, nyílt töréseket és a jelentős lágyrészsérüléseket. Különösen hasznosak olyan esetekben, amikor a hagyományos rögzítési módszerek, például lemezek és csavarok vagy intramedulláris szögek nem kivitelezhetők. A bokaízületi külső fixátorok olyan esetekben is hasznosak, amikor a korai súlyviselés kívánatos, mivel stabil rögzítést biztosítanak, miközben lehetővé teszik a korai mobilizációt.

Sebészeti technika

A bokaízületi külső rögzítő felszerelése egy összetett, gondos tervezést és kivitelezést igénylő eljárás. A műtétet általában általános érzéstelenítésben végzik, és a beteget fekvő vagy oldalsó helyzetbe helyezik. A csapokat vagy vezetékeket perkután vagy kis bemetszéseken keresztül helyezik be, és a keretet hozzájuk rögzítik. A vezetékek meg vannak feszítve, hogy stabilitást és összenyomódást biztosítsanak a törés helyén. A keret elhelyezése után a bokaízület beállítását ellenőrizzük és szükség szerint beállítjuk. A műtét után a pácienst arra ösztönzik, hogy kezdje meg a korai mobilizációt és a tolerálható súlyviselést.

Komplikációk

A bokaízület külső rögzítőivel kapcsolatos szövődmények közé tartoznak a csap-traktus fertőzései, a huzal- vagy tűtörés, az ízületi merevség és a neurovaszkuláris sérülések. A szövődmények előfordulása csökkenthető a megfelelő csap elhelyezéssel, a vezetékek megfelelő megfeszítésével és a csap helyének rendszeres gondozásával. A súlyos szövődmények előfordulási gyakorisága alacsony, és legtöbbjük konzervatív módon vagy egyszerű sebészeti eljárásokkal kezelhető.

Eredmények

A bokaízület külső rögzítői kiváló eredményeket értek el az elmozdult bokatörések kezelésében. Lehetővé teszik a korai súlyhordozást, ami gyorsabb gyógyulást és jobb funkcionális eredményeket eredményez. Tanulmányok kimutatták, hogy a bokaízület külső rögzítőinek nagyobb az egyesülési aránya, alacsonyabb a fertőzési rátája és alacsonyabb a reoperációs rátája a hagyományos rögzítési módszerekhez képest.

Következtetés

A bokaízület külső rögzítői értékes eszközt jelentenek az elmozdult bokatörések kezelésében. Stabil rögzítést, pontos beállítást biztosítanak, és lehetővé teszik a korai mobilizációt és a súlytartást. Míg a bokaízületi külső rögzítő felszerelése összetett eljárás, az eredmények kiválóak, és a hagyományos rögzítési módszerekhez képest kisebb a szövődmények aránya.