Bevezetés
A rekonstrukciós lemez egy ortopéd implantátum, amelyet hosszú csontok, például combcsont, sípcsont vagy humerus törésének kezelésére használnak. Ezeket a lemezeket úgy tervezték, hogy stabilitást biztosítsanak a csontnak a gyógyulási folyamat során, lehetővé téve az érintett végtag megfelelő beállítását és működését. A rekonstrukciós lemezek jellemzően fémből készülnek, és csavarokkal rögzítik a csonthoz.
A rekonstrukciós lemez indikációi
A rekonstrukciós lemezek olyan törések kezelésére szolgálnak, amelyeket nem lehet sebészeti kezeléssel vagy más típusú ortopédiai implantátumokkal, például intramedulláris körmökkel vagy külső rögzítőkkel stabilizálni. A rekonstrukciós lemezműtét indikációi a következők:
A hosszú csontok tengelyének törése
Instabil vagy elmozdult törések
Törések jelentős aprítással vagy csontvesztéssel
Más sérülésekhez kapcsolódó törések, például ideg- vagy érkárosodás
A rekonstrukciós lemezek típusai
Számos különböző típusú rekonstrukciós lemez áll rendelkezésre, mindegyiknek saját egyedi felhasználása és kialakítása van. Ezek a következők:
Dinamikus kompressziós lemezek (DCP): Ezeket a lemezeket úgy tervezték, hogy a gyógyulási folyamat során kompressziót fejtsenek ki a csonton, elősegítve a csont egyesülését és stabilitását.
Zárólemezek: Ezek a lemezek csavarlyukakkal rendelkeznek, amelyeket speciális rögzítőcsavarok befogadására terveztek, így nagyobb stabilitást és ellenállást biztosítanak a kihúzási erőkkel szemben.
Korlátozott érintkezésű dinamikus kompressziós lemezek (LC-DCP): Ezek a lemezek hasonlóak a DCP-ekhez, de alacsonyabb profillal rendelkeznek, csökkentve a lágyrész-irritáció kockázatát, és lehetővé teszik az érintett végtag korábbi mobilizálását.
Előkontúrozott lemezek: Ezeket a lemezeket úgy alakították ki, hogy megfeleljenek az adott csontok görbületének, csökkentve az intraoperatív hajlítás szükségességét és lehetővé téve az anatómiai illeszkedést.
Eljárás
A rekonstrukciós lemezműtét eljárása magában foglalja az érintett csonton végzett bemetszést és a törés helyének feltárását. A törést speciális sebészeti eszközökkel csökkentik, vagy visszahelyezik a helyére. Ezután a rekonstrukciós lemezt a csont mentén helyezik el, és csavarokkal rögzítik. A csavarokat úgy helyezték el, hogy elkerüljék a fontos neurovaszkuláris struktúrák, például idegek és erek sérülését.
Posztoperatív gondozás és rehabilitáció
A rekonstrukciós lemezműtét után a betegeket általában több hétig tehermentesen tartják, hogy lehetővé tegyék a törés gyógyulását. A fizikoterápia és a rehabilitáció kulcsfontosságú az érintett végtag erejének és mozgékonyságának visszanyeréséhez. Több hónap is eltelhet, amíg a betegek visszatérnek a sérülés előtti aktivitási szintre.
Kockázatok és szövődmények
Mint minden sebészeti beavatkozáshoz, a rekonstrukciós lemezműtéthez is vannak kockázatok és szövődmények. Ezek a következők:
Következtetés
A rekonstrukciós lemezek értékes eszközt jelentenek a nem sebészi kezeléssel vagy más típusú ortopédiai implantátumokkal nem stabilizálható hosszú csontok törésének kezelésére. Stabilitást biztosítanak a csontnak a gyógyulási folyamat során, lehetővé téve az érintett végtag megfelelő beállítását és működését. Noha használatukkal kapcsolatban vannak kockázatok és komplikációk, az előnyök sok esetben meghaladják a kockázatokat.
GYIK
Mindig szükségesek a rekonstrukciós lemezek a hosszú csonttörések kezeléséhez? Nem, nem minden hosszú csonttöréshez van szükség rekonstrukciós lemezekre. Bizonyos típusú törések esetén elegendő lehet a nem műtéti kezelés vagy más típusú ortopédiai implantátum.
Eltávolíthatók-e a rekonstrukciós lemezek a törés gyógyulása után? Egyes esetekben a rekonstrukciós lemezek a törés gyógyulása után eltávolíthatók. Erre általában akkor kerül sor, ha a hardver fájdalmat vagy kényelmetlenséget okoz, vagy ha fertőzés vagy egyéb szövődmény kapcsolódik hozzá.
